A Rodas strand és az erdős Cíes-szigetek a nemzeti parkban

A Cíes-szigetek természete és története: tengeri madarak, tengeri élővilág és emberi élet a bronzkor óta

Közzétéve 2026. szeptember 30. · Független útikalauz

A Cíes-szigetek úgy festenek, mint egy időtlen, érintetlen paradicsom: fehér homok, tiszta víz, fenyőerdők és tengeri madarak. A valóság ennél érdekesebb. Itt a bronzkor óta, megszakításokkal, emberek éltek; szerzetesek, kalózok, katonák és halsózók mind nyomot hagytak; a szigetek mai vad szépsége pedig évtizedeken át tartó, tudatos védelem eredménye. Ha megérted ezt a történetet, és megismered a sziklafalakat és a körülöttük hullámzó tengert benépesítő élővilágot, sokkal gazdagabb lesz a látogatásod.

Ez az útmutató bemutatja a nemzeti parkot, amelyhez a szigetek tartoznak, a tájukat, a tengeri madarakat és a tengeri élővilágot, hosszú emberi történetüket, a park többi szigetét, és azt, hogyan látogathatod meg őket úgy, hogy olyanok maradjanak, amilyenek.

Az Atlanti-szigetek Nemzeti Park

Mit véd

A Cíes-szigetek egy tengeri és szárazföldi nemzeti park részei, amely négy szigetcsoportot foglal magában a galíciai partok előtt.

  • A 2002. július 1-jén létrehozott nemzeti park 8 480 ha-t foglal el (7 285,2 ha tengert és 1 194,8 ha szárazföldet); a Cíes-szigetcsoporthoz 2 658 ha tenger és 433 ha szárazföld tartozik.
  • A parkhoz a Pontevedra tartománybeli Cíes, Ons és Cortegada, valamint az A Coruña tartománybeli Sálvora szigetcsoport tartozik.

A park nagyobbik része tenger: a szigetek körüli védett vizek ugyanolyan fontosak, mint a szárazföld, és ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk.

Hogyan erősödött a védelem

A szigetekre nem mindig vigyáztak ilyen gondosan. A tömegturizmus az 1950-es években kezdődött, és az általa okozott károk cselekvésre késztettek: a védelem 1980-ban kezdődött, amikor a Cíes-szigeteket természeti parkká nyilvánították; 1988-ban különleges madárvédelmi terület lett. 2002-ben következett a nemzeti park, és vele a napi látogatói korlát: a kvóta napi 1 800 látogató a Cíes-szigetekre (Ons esetében 1 300).

A táj

Három sziget, két arc

A szigetcsoport három szigetből áll: Monteagudo (északon), do Faro (középen) és San Martiño (délen); az első kettőt egy hullámtörő gát és a Rodas strand homokja köti össze. A do Faro szigetet és San Martiñót egy nagyjából 500 m széles szoros, a Freu da Porta választja el.

A szigeteknek két egészen eltérő oldala van. Mindhárom sziget hegyes, nyugaton szinte függőleges, 100 m-nél magasabb sziklafalakkal és sok tengeri barlanggal, míg a szelídebb, védett keleti lejtőkön erdők, strandok és dűnék vannak. A nyugati oldalt az Atlanti-óceán teljes ereje éri; a keleti, a torkolat felé néző oldal elég nyugodt ahhoz, hogy strandok alakuljanak ki rajta.

A legmagasabb pont

A legmagasabb pont az Alto das Cíes, 197 m, Monteagudón. A világítótornyokból és a kilátópontokról a szigetek egyetlen falnak látszanak az óceánnal szemben: a Cíes-világítótoronynál 175 m-es sziklafalak zuhannak alád, és az egész szigetcsoport a szemed elé tárul: egy óriási hullámtörő, amely a Vigói-torkolatot védi az Atlanti-óceántól.

A Rodas és a lagúna

Monteagudo és Faro között a tenger homokpadot épített. A Rodas strand 1,3 km hosszú és 60 m széles, mögötte pedig egy lagúna terül el: dagálykor a tenger a nyugati oldalon a két sziget között beáramlik, és feltölti a Rodas strand mögötti lagúnát.

Tengeri madarak

A sirálykolónia

A Cíes-szigetek Európa egyik kiemelkedő tengerimadár-élőhelye. 22 000 pár sárgalábú sirály alkotja a világ legnagyobb kolóniáját, és 2 500 pár üstökös kárókatona is itt költ. A sirályok uralják a sziklafalakat és a lejtőket; a kárókatonák a tengerhez közeli párkányokat választják.

Megfigyelésük

Két madármegfigyelő van, az egyik a Pedra da Campá kilátópont közelében, a másik a Monteagudo-világítótorony mellett. A világítótoronyhoz vezető útvonalon lévőből több ezer fészkelő sárgalábú sirályt láthatsz, és ha szerencséd van, a tenger közelében fészkelő üstökös kárókatonákat is. A leshelyeket úgy alakították ki, hogy a kolóniák zavarása nélkül figyelhesd a madarakat. Ha van távcsöved, hozd el, légy türelmes, és beszélj halkan: minél tovább figyelsz, annál többet veszel észre.

Figyelmeztetés a múltból

Nem minden fajnak ment jól. 1960-ban 400 pár ibériai lummát számoltak meg; a madár mára szinte eltűnt a szigetekről.

Élet a tengerben

A Cíes-szigetek körüli vizek a nemzeti park részei, és nyüzsög bennük az élet.

  • Látogatók az óceánból. Delfinek, bálnák és tengeri teknősök rendszeresen felbukkannak a szigetek körüli vizekben. Figyeld őket a hajóról és a magas kilátópontokról.
  • A lagúna. Tiszta napokon az O Lagón átívelő gátról halak, rákok és hínár látszanak.
  • Védelem. A szigonyos halászat és a sporthorgászat tilos, a súlyokkal végzett búvárkodáshoz pedig előzetes engedély kell. Kagylót gyűjteni a strandokon vagy a tengerfenéken nem szabad.

A dűnék növényei

A strandok mögött a dűnék a sóhoz, a szélhez és a vándorló homokhoz alkalmazkodott növényeknek adnak menedéket, köztük ritkáknak is. A veszélyeztetett pázsitszegfű, az Armeria pungens a galíciai–portugál part itt megtalálható kincsei közé tartozik. A legegyszerűbb módja a védelmüknek, ha a dűnéken csak a kijelölt ösvényeken jársz.

Emberi élet a bronzkor óta

Az első szigetlakók

Az első település a bronzkorból való: As Hortas faluja a Monte Faro lejtőjén, amely a római korban is lakott volt. A leletek azt mutatják, hogy a bronzkori szigetlakók a közeli vizek kagylóit és halait ették, és valószínűleg kereskedtek a part lakóival. A csúcs közelében kitérőt tehetsz As Hortas castrójához, egy bronzkori település maradványaihoz, a világítótoronyhoz vezető útvonalon.

Az Istenek szigetei

A rómaiak az Istenek szigeteinek nevezték őket. Könnyű megérteni, miért, ha a Monte Faro tetején állsz, alattad az Atlanti-óceán végtelenével.

Remeték és szerzetesek

A kora középkorban vallási közösségek keresték a szigetek elszigeteltségét. A 6. században két remetelakot alapítottak, San Martiñót a déli szigeten és San Estevót a középsőn, amelynek romjain ma a látogatóközpont áll.

A látogatóközpont

Ma San Estevo helyén áll a park látogatóközpontja. A látogatóközpontban a park értékeit bemutató kiállítás van, és a történelem ma is látható: a San Estevóban talált emberalakú sírok egyike ma is megtekinthető a látogatóközpontban. A világítótoronyhoz vezető útvonalon fekszik, nagyjából 20 percre az információs bódétól, így könnyen beilleszthető egy sétába.

Kalózok

Az elszigeteltség veszélyt is hozott. A szigetlakók a 16. század közepén elhagyták a szigeteket a kalóztámadások miatt, köztük Francis Drake támadása miatt. Hosszú időszakokra a szigetek szinte elnéptelenedtek.

Katonák és telepesek

A biztonság a 19. században tért vissza. A 19. században megerődítették a szigeteket: 1810-ben tüzérségi raktárat rendeztek be a régi San Estevo-kolostorban, a Nosa Señora (Nuestra Señora) strand közelében pedig laktanya és börtön épült, ami az emberek visszatelepülésére ösztönzött.

Sózott hal és egy világítótorony

A telepesekkel megjött az ipar is. 1840 körül két halsózó üzem épült, az egyik ott, ahol ma a Rodas étterem áll, a világítótorony pedig 1852-ből való. A tó mellett egy kocsma állt, magát a tavat pedig homárnevelőként használták. Az üzlet azonban nem tartott sokáig: a közeli part konzervgyárainak versenye tönkretette a halsózó üzemeket, és 1900-ra raktárakká silányultak.

Az utolsó szigetlakók

Egy kis, többnyire cangasi lakosság a 20. század közepéig élt a szigeteken. Ahogy ők elmentek, megérkeztek a látogatók, és elkezdődött a szigetek modern története – a turizmus és a védelem. Ha ma végigjárod az ösvényeket, minden fejezet nyomai mellett elhaladsz: a bronzkori falu a Monte Faro oldalában, a remetelak romjai a látogatóközpont alatt, a 19. századi gát és világítótorony, és a régi halsózó üzem helye a Rodas mellett. Kevés strand hordoz ennyi történelmet ilyen könnyedén.

A park többi szigete

A Cíes-szigetek három másik szigetcsoporttal osztoznak a nemzeti parkon, és mindegyiknek megvan a maga jellege.

  • Ons hasonló engedélyrendszerrel működik. Ons az egyetlen az Atlanti-szigetek közül, amelynek ma is van állandó, 20 főnél kisebb lakossága.
  • Sálvora drámai múltú: 1921-ben a Santa Isabel gőzös Sálvora előtt hajótörést szenvedett; a szigetlakók, többségükben asszonyok, kieveztek segíteni, de több mint 200 ember meghalt.
  • Cortegada spirituális múltú: a 14. és 15. században a cortegadai szentély nagy zarándoklatokat vonzott.

Egy nap a természet kedvelőinek

  • Korai hajó: érkezz az első átkeléssel, amikor a szigetek a legcsendesebbek.
  • A világítótoronyhoz vezető útvonal: sétálj el a Pedra da Campá melletti madármegfigyelőhöz, majd tovább a világítótoronyig, útközben megállva a látogatóközpontnál.
  • As Hortas: a rövid kitérő a csúcs közelében lévő bronzkori faluhoz.
  • Ebéd: piknik egy pihenőhelyen a lagúna mellett.
  • Délután: a lagúna dagálykor, aztán egy lassú séta a Rodason és a dűnéken, az ösvényeken maradva.
  • Hazafelé: a fedélzetről figyeld a vizet, hátha delfineket látsz.

Viselkedés az élővilág közelében

  • Tarts távolságot a fészkelő madaraktól, amelyeket könnyű megzavarni.
  • Használd a megfigyelőket, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy a kolóniák zavarása nélkül figyelhess.
  • Soha ne etesd a sirályokat, és a strandon tartsd elcsomagolva az élelmet.
  • Maradj az ösvényeken, különösen a dűnéken és a sziklafalak közelében.
  • Mindent úgy hagyj, ahogy találtad: a kagylók, a kövek és a növények a szigeteken maradnak.

Az Atlanti-óceán formálta strandok

A strandok a szigetek alakjának köszönhetők. A torkolat felé néző, maguk a szigetek által az óceántól védett keleti partokon a homok strandokká és dűnékké gyűlik. A szigetcsoporton összesen kilenc strand van, és a Rodas Galícia leglátogatottabb strandja; 2007 februárjában a The Guardian „a világ legjobb strandjának” nevezte a Rodast. Ugyanaz az oltalom, amely a strandokat létrehozza, a szigetek belső oldalán annyira nyugodttá teszi a vizet, hogy a Rodas mögött kialakulhatott a lagúna.

Felelős látogatás

A nemzeti park szabályai mindazt védik, amiről ez az útmutató szól.

  • Mindenféle szemét otthagyása tilos. Ne számíts kukákra; mindent vigyél haza.
  • Mindenféle tűzrakás tilos, ahogy a kempingen kívüli sátorozás is.
  • Háziállatot nem szabad partra vinni, kivéve a vakvezető kutyákat.
  • Az ösvényeken csak gyalogolni szabad; kerékpárral és más járművel nem.
  • Drónokhoz és sárkányokhoz a nemzeti park kifejezett engedélye kell.
  • Hangszórók és a természet nyugalmát zavaró zaj nem megengedettek.
  • Maradj az ösvényeken, különösen a fészkelő sirályok közelében és a dűnéken.

Szolgáltatások a látogatóknak

Mivel nemzeti parkról van szó, a szigeteken csak az alapvető dolgok vannak meg.

  • Nincs ivóvíz: a nyilvános kutak vizére nincs egészségügyi garancia, ezért vigyél vizet, bár a szigetek étkezőhelyein lehet venni is.
  • Nyilvános mosdók a kemping fölötti ösvényen vannak, a világítótoronyhoz vezető útvonalon.
  • Elsősegélypont csak főszezonban működik, a kempingben, és Vigo nyáron általában strandi vízimentőket biztosít; a személyzet az első hajóval érkezik és az utolsóval távozik.
  • A kemping Faro szigetén van, a világítótoronyhoz vezető úton haladsz el mellette.

Mikor látogass el

  • A főszezon (nagyhét és május 15. – szeptember 15.) hozza a legmelegebb időt és a legzsúfoltabb strandokat, és ilyenkor kell az ingyenes engedély. A sirálykolóniák a költési időszakban a legélénkebbek.
  • Szezonon kívül a Cíes- és az Ons-szigetekre vezetett csoportokban lehet ellátogatni, egy idegenvezetővel, aki elmagyarázza a szigetek természetét és történetét – kiváló módja annak, hogy többet tudj meg róluk.
  • Bármikor az Atlanti-óceán diktál: a hajók a tengertől és az időjárástól függenek.

Röviden az odajutásról

Főszezonban (nagyhéten és május 15. és szeptember 15. között) minden látogatónak ingyenes engedélyt kell szereznie a Xuntától az utazás előtt, mert a szigeteken napi látogatói korlát van. A Cíes-szigetekre Vigóból, Cangasból, Baionából, Sanxenxóból és Portonovóból indulnak hajók, és az átkelés Vigóból nagyjából 40 perc, Baionából 35 perc, Cangasból (vigói megállóval), Sanxenxóból és Portonovóból pedig körülbelül egy óra. Előbb az engedélyt kérd meg; az általa adott előfoglalási kód két óráig érvényes, és szükséged van rá a kompjegy megvásárlásához.

Az élővilág és a táj fotózása

  • Tengeri madarak: használd a megfigyelőket és egy teleobjektívet; ha közelebb mész, megzavarod a kolóniákat, és a kép is ritkán lesz jobb.
  • A sziklafalak: a nyugati oldal a világítótoronytól és a kilátópontokról látszik a legjobban, soha ne a szikla pereméről nézd.
  • A lagúna: dagálykor megtelik vízzel, és nyugodt, tiszta napokon könnyű meglátni a felszín alatti életet.
  • A romok: As Hortas és a látogatóközpontban lévő sír megérdemel egy alaposabb pillantást.
  • A hajóról: az átkelés adja a legjobb rálátást a szigetekre egészükben, és a legjobb esélyt a delfinekre.

A szigetek a vízről

Egész napos vitorlástúra skipperrel. Vitorlás Vigóból, piknikkel a fedélzeten, sznorkelezéssel és SUP-ozással, amely a szigetek előtt horgonyoz le, hogy elsétálhass a világítótoronyhoz. Nagyjából 8 óra – alkalom arra, hogy a vízről lásd a sziklafalakat és a tengeri élővilágot.

Oda-vissza hajóút Vigóból vagy Cangasból. Az oda-vissza hajó a szigetekre, a szigeteken töltött nap pedig a tiéd. Nagyjából 5–6 óra.

A túrák oldala aktuális árakkal sorolja fel mindet. Az engedélyekről és a kompokról lásd: így látogasd meg a Cíes-szigeteket; az útvonalakról: séták és strandok.

Gyakran ismételt kérdések

Mikor lettek a Cíes-szigetek nemzeti park?

A Galíciai Atlanti-szigetek Nemzeti Parkot 2002. július 1-jén hozták létre. A Cíes-szigetek 1980 óta természeti park voltak.

Milyen madarak élnek a Cíes-szigeteken?

Mindenekelőtt sárgalábú sirályok – 22 000 pár, a világ legnagyobb kolóniája – és 2 500 pár üstökös kárókatona.

Éltek valaha emberek a Cíes-szigeteken?

Igen. Az első település, As Hortas, a bronzkorból való. A 6. századtól remeték éltek itt, és egy kis, többnyire cangasi lakosság a 20. század közepéig maradt.

Láthatók delfinek a Cíes-szigeteknél?

Delfinek, bálnák és tengeri teknősök rendszeresen felbukkannak a szigetek körüli vizekben.

Mikor épült a Cíes-világítótorony?

A világítótorony 1852-ből való.

Mekkorák a Cíes-szigetek?

A Cíes-szigetcsoporthoz a nemzeti parkon belül 433 ha szárazföld és 2 658 ha tenger tartozik, legmagasabb pontja, az Alto das Cíes, 197 m.

Meglátogathatom a park többi szigetét is?

Igen. Ons hasonló engedélyrendszerrel működik, napi 1 300 látogatós kvótával; Sálvora és Cortegada szigete is a park része.